A felhő technológiák elterjedése

A felhő technológiákhoz kapcsolódó projektek indítása a elmúlt években az egyik leggyakoribb projekttípusnak számított. Ez persze nem jelenti azt, hogy a felhő felhasználás széles körű lenne, de az érdeklődés visszaesése azt mutatja, hogy a legtöbb szervezet már megszerezte a tapasztalatot a felhő megoldásokkal kapcsolatban.

A felhő technológiák felhasználását egyértelműen a külföldi tulajdonú szervezetek vezetik, részben annak köszönhetően, hogy a nemzetközi szervezetek rendelkeznek saját adatközpontokkal, és csoport szintű belső (private) felhő szolgáltatásokat tudnak nyújtani, illetve a publikus felhő szolgáltatások esetében is nemzetközi tapasztalat mentén tudnak mozogni.

A trendeket követve látható, hogy a felhő technológiák terjedése a kis, majd közepes vállalatok felöl indult (ahol könnyű, sőt sokszor a legkönnebb a felhő alapú megoldások alkalmazása), de mostanra már a nagyvállalatok is megszerezték a szükséges – és tegyük hozzá komplexebb tapasztalatokat).

Címke:

Digitális átalakulás és a CIO-k

A vállalatok számára nem csak egyre fontosabb, hanem egyre elkerülhetetlenebb is digitális megoldások széles körű bevezetése, az úgynevezett “digitális átalakulás”, vagy “digitális stratégia” megvalósítása.

Ezen trend alapján feltételezhetnénk, hogy egyre nagyobb szerepet kap a szervezetek IT részlege (osztálya, igazgatósága), és egyre fontosabbá válik a CIO szerepkör. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a digitális átalakulás kérdésköre csak a vállalatok kisebb részénél kapcsolódik szorosan a IT területhez, mi több, a felhő technológiák elterjedésével és egyszerű felhasználásával, valamint más kiszervezési lehetőséggel az üzleti területek egyre kevésbé érzik, hogy az informatikai az IT terület fennhatósága alá kellene, hogy tartozzon.

Emiatt az informatikia vezetőknek egyre fontosabb, hogy értsék az üzleti elvárásokat, sőt élére tudjanak állni a digitális átalakulásnak, a digitális innovációk vezetésének, különben feladatkörük folyamatosan szűkülni fog. A digitális átalakulás proaktivitást igényel, melyen olyan megoldások kialakítása kap szerepet, melyben valós felhasználói/vevői elvárásokra, problémákra reflektál egy szervezet. A megoldások kialakításához nélkülözhetetlen a technológiai trendek mély ismerete, valamint az új megoldások meglévő architektúrába való beillesztése.

A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének éves kutatásáról, benne a digitális átalakulás és a CIO-k viszonyára Varga Krisztián számolt be a CIO.hu konferencián. Az előadásban kitért a digitális és IT stratégia viszonyára, az üzemeltetési és technológiai trendekre, valamint a szervezetek rendszerellátottságára is.

 

Fordulathoz közel: ITSM 2015 kutatásunk eredményei

“2014. évi kutatásunk bemutatását azzal kezdtük, hogy a gazdasági válság utóhatásai, a gazdasági környezet bizonytalansága máig érezteti hatását a vállalatok gyakorlatában és az informatikai szervezetek működésében. Az elmúlt években nem volt olyan esztendő, amikor ezt a kijelentést ne írhattuk volna le. 2015 fordulópont lehet.”

2015. évi kutatási anyagunk a Computerworld oldalain jelent meg 2015. december 15-én: LETÖLTÉS.

ITSM-Kutatas_Corvinus-2015_FP

 

Vállalati architektúra, folyamatmenedzsment, szabályzatok…

A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézete és a Vállalati Architektúra Menedzsment Szakértők Egyesülete (VAMSZ) egyesülete 2014 őszén felmérést indított, hogy feltárja a vállalati architektúra menedzsment (EAM) magyarországi gyakorlatát, és átfogó képet adjon az EAM megközelítés alkalmazási céljairól, eredményeiről, valamint a felmerülő problémákról, megoldási lehetőségekről. Az ITSMf Magyarország, valamint a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) segítségével vizsgáltuk tovább az EAM hazai gyakorlatát 2015 során is. Tovább ›

Címke: , , , , , ,

Folyamattudatosság és szabályozás

Megjelent Fehér Péter és Varga Krisztián cikke a DiBiz Magazinban, melynek részét képezi a vállalatok folyamatmenedzsment tevékenységét és tudatosságát elemzi.

Folyamattudatosság

Vállalati folyamatmenedzsment felhasználás (ITSM 2015 kutatás)

Tovább ›

Vállalati architektúra menedzsment – Minden kezdet nehéz

Dr. Szabó Zoltán a DiBiz hasábjain mutatta be, hogy mennyire terjedt el Magyarországon a Enterprise Architecture (vállalati architektúra) megközelítés.

EA motiváció

Mi motiválja a vállalatokat az EA megközelítés felhasználására?

“A vállalati architektúra menedzsment alapcélja, hogy csökkenjen a kockázat, illetve ne legyen káosz az infrastruktúrában és a projektekben. De a módszert Magyarországon egyelőre nem igen használják olyan haladó szintű feladatokra, mint a versenyképesség növelése vagy az üzleti innováció.”

Szabó Zoltán - minden kezdet nehéz

Dr. Szabó Zoltán: Minden kezdet nehéz

Címke: , , , , , , ,

A CIO, mint superman

A 2014. évi CIO.hu konferencián Fehér Péter és Mester Sándor az 2014. évi IT/HR kutatás kapcsán elemezték az informatikai csapattól, és informatikai vezetőktől elvárt képességeket. Az informatikai vezetők körében folyamatosan tárgyalt kérdések ezek, így az előadásban Fehér Péter hivatkozhatott korábbi előadásokra és kerekasztalbeszélgetésekre: felidézve Kórász Tamás 2013-ban, a CIO.hu konferencián tartott előadását, valamint a Takács Tibor által korábban bemutatott nemzetközi kutatási eredményeket. A konferencia egészéről a Computerworld is beszámolt.

“[…] előadásában Fehér Péter és Mester Sándor az informatikai vezetőknek indítandó akadémiai képzésről beszéltek. Együttműködési képességek, eredményorientáltság, ügyfélközpontúság, vezetői képesség, stratégiai orientáció állnak a CIO-któl elvárt képességek elején, az informatikai szakterületek ismerete csak ezek után következik. A magyar CIO valóságos superman kéne, hogy legyen a megfogalmazott elvárások alapján.

Az informatikai és az üzleti területek vezetői a hangsúlyokat máshogyan látják. Ott, ahol hagyományosan az üzleti vezetők tevékenykedtek, nem tartják fontosnak, hogy a CIO-k megjelenjenek. Pedig a CIO-nak éppen az elvárt üzleti orientáció miatt szakértelmet kell mutatni ezeken a területeken is. Azaz az informatikai vezetőnek képesnek kell lennie létrehozni a kapcsolatot az üzleti és informatikai terület között. Ezen területekre a legnehezebb szakembert kapni: IT-biztonság, első számú IT-vezető, architektúra-szakértő, szakterületi vezető, programozó és fejlesztő, illetve projektmenedzser a sorrend.”

“A Corvinus Egyetemen a gazdaságinformatikus képzés 7 félév (nappali és levelező) szakmai gyakorlattal, amelynek a mesterképzése további 4 félév szakmai gyakorlattal. Erre épülnek 2-4 féléves programok (informatikai menedzser, üzleti analitikák, executive MBA) szakmai tapasztalattal. A képzési struktúra tetején helyezkednek el a vezetői szakértői képzések. Erre jött létre a Corvinus-Computerworld Akadémia, amely moduláris felépítésben üzleti megoldásokkal, menedzsmenttel és az új technológiai trendekkel foglalkozik.” (Forrás: Meixner Zoltán, A változás forgatókönyvei, 2014. október 8, Computerworld.hu)

Összefoglaló a teljes konferenciáról, beleértve a többi előadót, illetve a tanulságokat is elérhető:

A magyar CIO szinte superman

A változás forgatókönyvei (CIO.hu konferencia)

A 2014. évi CIO.hu konferencián Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének éves kutatásának eredményeit mutatta be, melyről a Computerworld is beszámolt.

“Fehér Péter egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Számítástudományi Tanszékének vezetője az idei CIO-kutatás tapasztalatait ismertette. A gazdasági környezet bizonytalansága még érezteti hatását, amivel a cégeknek még mindig a 2/3-a küzd. Az IT-költségvetések mérete 3,5%-kal csökkent. Az informatikai környezet stabilizálása 3 éves csúszással történt meg.

Ott tudták növelni a büdzsét, ahol erősen innovatív és kiszolgáló jellege van az IT-nak, míg ahol az IT csak költséghely, ott inkább csökkentik a költségvetéseket. Nagyobb szerepet kapnak az informatikai területek innovációs kezdeményezései, ezért megvan a lehetőség, hogy kitörjön az IT a csak kiszolgáló jellegből. A cégek 29%-ánál partneri szerepet tölt be az informatika az üzleti részlegek számára.

A válsághelyzetet jellemző intézkedések aránya újra megnőtt. A vállalatok 54%-a alkalmaz létszámstopot, 54% újratárgyalja a szállítási szerződéseket, 53% a szolgáltatások racionalizálásával, 50% pedig a projektindítás üzleti célokhoz kötésével igyekszik javítani a helyzetén. Mint kiderült, a felhőalapú szolgáltatások bevezetését tervező vállalatok aránya nő, és a kicsik felől a nagyok felé tolódik el a súlypont. […]

A Corvinus már említett kutatása ugyanakkor megállapította, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb szerepet kapnak az informatikai területek innovációs kezdeményezései, ezért megvan a lehetőség, hogy kitörjön az IT a csak kiszolgáló jellegből. A cégek 29 százalékánál már partnerként jelenik meg az informatika az üzleti részlegek számára. Ez annak a jele, hogy valószínűleg egyre többen értik meg az informatikai közösségben, ideje fegyverzetet váltani, s a mérnöki páncélzat helyett vagy mellett az üzletemberek fegyvereit kell kézbe venni: a profittermelést és a piaci pozíció érdekében használt mobileszközöket, aktív adatvédelmi rendszereket, az egységes kommunikáció felszereléseit, a dolgok internetének eszközkészletét stb. S nem utolsó sorban – talán ez lesz a legnehezebb – a mind komplexebb rendszereket és folyamatokat megértő, korszerű tudással felvértezett szakembereket kell csatasorba állítaniuk.” (Meixner Zoltán)

Összefoglaló a teljes konferenciáról, beleértve a többi előadót, illetve a tanulságokat is elérhető:

Ostrom alatt - CIO.hu

Vállalati informatika és az Y generáció

A BCE Informatikai Intézet kutatásaira alapozva, a CIO Hungary 2014 konferencián tartott előadás szöveges változata a bitport.hu hasábjain jelent meg.

A technológiai, ICT megoldások fejlődése folyamatosan új kihívások elé állítja mind a munkavállalókat, mind a munkaadók IT szervezeteit. A munkavállalóknak folyamatosan alkalmazkodni kell az új technológiai megoldásokhoz, míg az IT szervezetek feladata az új megoldások megjelenítése a vállalati gyakorlatban.

Az Y generáció megjelenése a munkaerőpiacon ugyanakkor a korábbinál is nagyobb kihívásokat hordoz magában. Bernschütz Mária és Lerf Andrea kutatásai alapján az Y generáció Magyarországon hozzávetőlegesen 1,8 millió, 1982-1995 között született fiatalt jelent, aki már gyerekként beleszoktak az őket körülvevő technológiai megoldások nyújtotta lehetőségek felhasználásába, és természetes számukra mind a mobiltelefonok használata, mind az internet összes szolgáltatásának felhasználása.

Folytatás a bitport.hu oldalán

Az IT-szolgáltatásmenedzsment bevált gyakorlata

Interjú a Computerworld magazinban Sarkadi-Nagy Istvánnal, az itSMF Magyarország elnökével.

Az elmúlt 10 év során az ITIL közismert lett a szakmában, ugyanakkor a róla kialakult vélemények azt mutatják, hogy sok a felszínes vagy félreértett megítélés, és nem hasznosítjuk a benne rejlő lehetőségeket.

Sarkadi-Nagy István: A gazdasági válság nyomása alatt az erőforrás-hiányos körülmények elsősorban a képességek fejlesztése felé adnak „menekülési” lehetőséget (ha nincs pénzed, használd az eszedet!), aminek felismerését jelzi, hogy a válság óta globálisan megháromszorozódott az ITIL-vizsgák száma, 2013-ban 330 ezer fő vizsgázott (sajnos a hazai trend fordított). A Corvinus Egyetem hazai felmérése azt mutatja, hogy nálunk a fókusz még mindig az üzemeltetésen van, az IT és az üzlet stratégiai együttműködése elmarad a kívánatostól.

Részletek a Computerworld magazinban.

Top