A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézete és a Vállalati Architektúra Menedzsment Szakértők Egyesülete (VAMSZ) egyesülete 2014 őszén felmérést indított, hogy feltárja a vállalati architektúra menedzsment (EAM) magyarországi gyakorlatát, és átfogó képet adjon az EAM megközelítés alkalmazási céljairól, eredményeiről, valamint a felmerülő problémákról, megoldási lehetőségekről. Az ITSMf Magyarország, valamint a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) segítségével vizsgáltuk tovább az EAM hazai gyakorlatát 2015 során is.
A vállalati architektúramenedzsment a világ fejlett országaiban meghatározó fontosságú területté vált az elmúlt években. A vállalati architektúra egy olyan koncepcionális modell, amely leírja a vállalat üzleti folyamatait, szervezetét, céljait, termékeit, és ezeknek az összetevőknek a támogató informatikai szolgáltatásokkal és infrastruktúrával való kapcsolatát, valamint modellezi az IT-infrastruktúra szerveződési logikáját, összetevőit, azok kapcsolatrendszerét.
Egy vállalat architektúrájának leképezése a következő komponenseket különbözteti meg:
- Üzleti architektúra elemei: üzleti működés, működési logika leírása, és a végfelhasználók az üzleti (szervezeti) tervkészítők és közép-és felsővezetés számára nyújt egy ábrázolást
- Informatika architektúra: az informatika által nyújtott szolgáltatásokat biztosító adat, valamint alkalmazási és technológiai komponensek. Ezen belül:
- Alkalmazás architektúra: az egyes alkalmazások felépítése („tervrajza”), interakcióinak leírása, az üzleti folyamatokkal való kapcsolódásaik meghatározása (ezen keresztül az üzleti funkciókhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájárulásuk definiálása).
- Adat architektúra: a szervezet logikai és fizikai adat, valamint az adatmenedzsment erőforrásainak struktúrája.
- Technikai/technológiai architektúra: szervezet számára az informatikai szolgáltatások létrehozásához szükséges hardver, szoftver és hálózati infrastruktúra leírása
- Szolgáltatási architektúra: A két terület között az informatika által nyújtott szolgáltatások teremtik meg a kapcsolatot, és foglalják össze az üzleti működés informatikai támogatását. A szolgáltatási architektúra leképezése (logikai felépítés, struktúra) és összefüggésrendszere az informatika által nyújtott szolgáltatások katalógusaként értelmezhető.
Kutatásunkban az üzleti és informatiokai architektúra kapcsolatára, az üzleti architektúra céljaira és informatikai támogatására koncentráltunk. A Bitport.hu portálon megjelent cikksorozatunkban ezen kutatások eredményeit mutattuk be három részben:
- Dr. Szabó Zoltán – Őri Dóra: Hiánypótló kutatás a vállalatiarchitektúra-menedzsmentről – 1. rész: Hatékony vállalatok és a vállalati architektúra
- Dr. Fehér Péter: Hiánypótló kutatás a vállalatiarchitektúra-menedzsmentről – 2. rész: Hatékony vállalatok és folyamatmenedzsment
- Dr. Fehér Péter – Dr. Varga Krisztián: Hiánypótló kutatás a vállalatiarchitektúra-menedzsmentről – 3. rész: Hatékony vállalatok és szabályzatok
Kollégáink az elmúlt 10 évben tapasztalatot szereztek a tudatos vállalati architektúra menedzsment (EAM) megközelítések felhasználásával a következő területeken:
- Üzleti architektúra
- Üzleti folyamatok modellezése (szervezet, felelősségek, adat- és dokumentumáramlás, támogató informatikai eszközök)
- Folyamatok szimulációja
- Szabályzatok készítés folyamatok modellezésére alapozva
- Informatikai és szolgáltatási architektúra
- Kapacitásmenedzsment modellezés komplex architekturális környezetben
- Szolgáltatáskatalógus és konfigurációs adatbázis tervezés vállalati architektúra (EA) alapokon
- IT kontrolling és pénzügyi menedzsment vállalati architektúra (EA) alapokon
- Architektúrák mérési modelljei, beleértve a virtualizált felhő-jellegű környezeteket
- Módszertanok
- ITIL, ITAM, eSCM, COBIT, BIAN (Bank Industry Architecture Network)
- TOGAF, Zachman Framework
Kutatásunk folytatódik, ha az EAM megközelítés gyakorlójaként hozzá tud járulni tapasztalataival kutatásunkhoz, segítse munkánkat az újabb kérdőív kitöltésével: http://www.vamsz.hu/#!ea-felmrs-2015/c14qn